"Az igazi fájdalom néma, a könny és a kiáltás már megkönnyebbülés. Hát ne csald magad, s ne örvendeztesd a világot! Fegyelmezd arcod, mozdulataid! S ha egyedül maradsz a fájdalommal, szól így: Tessék fájdalom! De akárhogyan fájsz majd, tudom, ez rendben van így: mert Ember vagyok!' - Márai  

  Hol vagy? - kiáltod hajnalon Itt vagyok Mama! - nyugtatlak Nem tudsz elmenni, vagy én nem engedlek? Köldökzsinórodon lógok